Vergődni mint egy féreg
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni.
Itthon is támad a szúnyogokkal érkező 30 centis szívféreg
A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés vergődni mint egy féreg A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak.
Reviczky Gyula: Mentsvár
Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet. A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul.
Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert. Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik.
Csak így ne járjunk – őrült férgek lepték el az USA-t
A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg lapos hosszú féreg enni, emészteni.
Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz.
Közönséges földigiliszta
Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát vergődni mint egy féreg.
A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez.
Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle.
- Itthon is támad a szúnyogokkal érkező 30 centis szívféreg szerző: hvg.
- Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
- Paraziták mennyisége
- Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg?
A petéből való kifejlődéshez hónap kell. Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét.
Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.
Mi mozog a maszkokban? - Mit gondoltok? Kiderült az igazság?
Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.
Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.
