Nemathelminthes osztályok. Bélféregtől légzési panaszok...

Kingdom Animalia: Phylum Platyhelminthes - Biology - iKen - iKenEdu - iKenApp

Általános jellemzés. Írta: Dr. Gelei József E csoportban a fonálférgekhez Nematoda többé-kevésbbé hasonló, szelvénytelen és nem-parenchymás férgeket foglaljuk össze: ide tartoznak tehát a kerekesférgek Rotatoriaa sörtésállatkák Gastrotrichaa tüskésférgek Kinorhynchaa fonálférgek Nematoda parazita a Crassulán a tüskésfejűek Acanthocephala.

Némelyek még a húrférgeket – Nematomorpha – is külön osztálynak veszik, s így a Hengerférgek címe alatt hat állatosztályt foglalnak össze. A hengerféreg teste hengerded; ez attól van, mert a laposférgekkel homlokegyenest ellentétben nincsen kifejezett hasoldaluk s így belső szerveik közül az idegrendszer és a kiválasztószerv sem követi szigorúan a hasoldalhoz való alkalmazkodást. A magasabbrendű férgektől teljesen elkülöníti testük szelvénytelen amera volta, a laposférgektől pedig jól megkülönböztethetők azon az alapon, hogy a bél és a bőr közét nem kötőszövet parenchyma párnázza ki, hanem ahelyett odvas rések képződnek.

1. Nemathelminthes osztályok. Tartalomjegyzék
2. Húrférgek – Wikipédia, Nemathelminthes osztályok
3. I. OSZTÁLYCSOPORT: HENGERFÉRGEK (NEMATHELMINTHES) - Nemathelminthes osztályok
4. Törzs: Hengeresférgek — Nemathelminthes Osztály: Fonálférgek — Nematoidea Az állatvilág változatos életmódú és nagyon fajgazdag csoportja.
5. Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún.
6. Brehm: Az állatok világa / I. OSZTÁLYCSOPORT: HENGERFÉRGEK (NEMATHELMINTHES)
7. A szántóföldi és kertészeti növények kártevői | Digitális Tankönyvtár
8. Féregtabletta a legolcsóbb

Az első pillanatra azt hihetnők, hogy ez az állapot a vérerek kiképződésére kedvező, pedig nem úgy van, mert ezek a szelvényektől nem kamrázott tág rések éppen ellenkezően a tápláló nedvek áramlását segítik elő s így a vérereket fölöslegessé teszik.

Innen van az, hogy egyetlen hengerféregben sem képződik vérér, holott a szelvénytelenek Amera egyik alsóbbrendű csoportjában, a zsinórférgekben a vérér már felbukkan. Testük többnyire hosszúra megnyúlt, szájuk és alnyílásuk rendszerint terminális fekvésű.

Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora nemathelminthes osztályok Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek. Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket. A köpeny minden puhatestűben nemathelminthes osztályok a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknálahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radulaa kagylóknál hiányzik.

A magzati szájnyílás a kifejlett lény szájává lesz, tehát a hengerférgek protostomiások. Bőrük vagy egyrétegű hám mely néhol csillósvagy pedig sejtek összeolvadásából keletkezett syncitium; a hámot mindig kutikula borítja, mely a fonálférgekben és tüskésfejűekben tetemes vastagságra tehet szert.

Nemathelminthes osztályok,

A központi idegrendszer a bélcső kezdeti szakaszán kiképződő agydúcra és a belőle hátrafutó idegre tagolódik. A fonálférgeket, mint az állatország ama legalsóbbrendű képviselőit jelölhetjük meg, melyekben a garatgyűrű először jelenik meg. Szintén a legalsóbbrendűek abból a szempontból is, hogy a bél a külbőri eredésű előbélre és végbélre, továbbá a bélhámeredetű középbélre emésztőszakasz különödik szét.

A végbéllel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a cloaca az állatvilág fejlődésében igen régi képződmény, mert mindjárt itt, e legalsóbbrendű csoportban kialakul; így a kerekesférgekben a kiválasztószerv és az ivarszerv, a fonálférgek hímjében pedig nemathelminthes osztályok ivarszerv nem a szabad felületen, hanem a végbélbe torkollik. Izomzatuk nemathelminthes osztályok, mely hosszanti és körkörös rostokból képződik; utóbbi azonban gyakorta hiányzik.

Kiválasztószervként a kerekesférgekben igazi protonephridiumok képződnek, a fonálférgekben azonban óriási mértékben megnyúlt sejtekből olyan bőrcsatornák alakulnak, melyekhez lángsejtekből hajtókészülék hydromotorikus apparatus nem csatlakozik. Csiraszerveik zsák- nemathelminthes osztályok csőszerűek, és a kerekesférgekben, valamint sörtésállatkákban a pete- és szíksejtekre való szétkülönülés már megindult. Különösen a fonálférgek vergődtek nagy hírre a tudomány történelmében, azoknak a tanulmányoknak révén, melyeknek a csírasejtek érésére és a megtermékenyített petesejt oszlására: barázdálódására vonatkoznak.

Nemathelminthes ascaris lumbricoides

Először itt figyelte meg van Beneden a csírasejtek érési oszlását, és itt végezte Boveri híres vizsgálatait, melyek nyomán kiderült, hogy egyes szervezetekben a fejlődés során igen korán elkülönödnek azok a kezdősejtek, melyek később meghatározott szerveknek képezik kezdeményét.

Legkésőbb már a sejtű állapoton megmondhatjuk, mely sejtekből lesz a bőr, melyekből a bél, s melyek szolgáltatják az idegeket vagy az izmokat, stb.

A kerekesférgekben pedig annyira megy a szervezet szabványos alkata, hogy a búvárok számos fajban azt is meg tudják mondani, hogy hány sejt van a bélben, hány a kiválasztószervben vagy a kerékszervben, stb. Ennek a szigorúan szabott alkatnak csodás következménye az, hogy a hengerférgek helyrepótló készsége – megint lényeges ellentétként a laposférgekkel – majdnem nemathelminthes osztályok egyenlő.

Az ivariság a hengerférgekben magasabb fokra jutott, mint a laposférgekben; nevezetesen emezek hímnős állapotával szemben a hengerférgek között általánosan elterjedt a váltivarúság. Csupán a fonálférgekben szokott a hímnősség visszatérni és pedig némely esetben az élősködéssel kapcsolatban.

A hengerférgek élettere mindenben egyezik a többi szelvénytelenével.

Vízben, a fenéktalajban, továbbá nedves mohagyepekben s nedves földben tartózkodnak. Sokan közülük, különösen a fonál- és kerekesférgek a szárazságot is kitűnően elviselik, egész a törékenységig összeszáradhatnak és ilyen állapotukban hónapokig életben maradnak, illetőleg a nedvesség beálltával újra felélednek.

Az életnek ilyen szakaszát, melyben – rendszerint – víz híján – az életfolyamatok annyira csökkennek, hogy az állat mintegy a tetszhalál fokán anyagveszteség és látszólag életnyilvánulások nélkül hónapokon át tengeti életét, anabiosisnak nevezzük. A hengerférgek egyes osztályainak rokonságát még nehéz kibogozni s még nehezebb azt a közös őst megtalálni, melyből az osztályokat származtathatnók.

Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.

Ezért ezt az állatcsoportot sokan csak mesterséges gyűjteménynek tekinti, mások viszont már megoldottnak látják nemathelminthes osztályok kérdést a kerekesférgeknek az egyenesbelű örvényférgekhez való rokoni kapcsolata révén; közelebbről pedig magukat a hengerférgeket kerekesféregszerű ősöktől vezetik le.