Férgek vagy más módon, Húrférgek – Wikipédia

Laposférgek – Wikipédia

Kotlán Sándor A buzogányfejűek a férgek egyik teljesen különálló csoportja. A buzogányfejűek ezidőszerint ismert összes fajai úgy lárva- mint kifejlett korban élősködő életmódot folytatnak.

A férgek elleni kezelés módja

A kifejlett formák csak gerincesek emésztőcsatornájában taláhatók. Régi idő óta szokásban volt ezeket a fonálférgekhez csatolni, főleg azért, mert testüknek alakja, valamint köztakarójuknak szerkezete valóban a fonálféregnél is tapasztalható sajátságokat árulja el.

Bonctani felépítésük tekintetében azonban az összes ismert fonálférgektől feltűnően különböznek. Legszembetűnőbb bélyegük a testnek az elülső végén lévő több horogsorral felfegyverzett ormányuk, melynek segítségével a bél nyálkahártyájában megkapaszkodhatnak.

Egy további feltűnő sajátságuk az emésztőcsatornának teljes hiánya.

Mélybe süllyedt bálnák tetemén lakmározva figyeltek fel rájuk

Köztakarójuk merev és rugalmas, rajta gyakran ugyancsak horogszerű képletek találhatók. Legtöbb fajnál az ormány proboscis a leghíresebb paraziták, izmos zsákba kesztyűujj módjára behúzható és abból kiölthető.

Rendszerint ebben a zsákban foglal helyet a központi idegrendszer, mely az ormányhoz is, meg a test többi részéhez is nyúlványokat bocsát.

Férgek vagy parazita a maszkban ? Teszt

A buzogányfejűek váltivarúak, a hímek rendszerint kisebbek, mint a nőstények, ettől eltekintve azonban a két nem egyedei igen hasonlók egymáshoz. Fejlődésük köztigazda útján történik.

férgek vagy más módon

A köztigazda szerepét a fajok nagy többségénél valamilyen gerinctelen állat játssza. Vannak azonban fajok, melyeknek lárvái gerincesekben is találhatók.

férgek vagy más módon

Hogy ilyen esetekben két köztigazdára van-e szükség, mindezideig eldöntve nincs. Ezidőszerint a buzogányfejűeknek mintegy 40 nemzetségét ismerjük.

Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is. Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún.

Ezek számos családra oszlanak, amelyekbe tartozó fajok leggyakrabban Halakban, Kétéltűekben, Csúszómászókban, ritkábban magasabb Gerincesekben élősködnek. Egyik legnevezetesebb, hazánkban is igen gyakran előforduló fajuk a sertésnek ú.

férgek vagy más módon

Ez a mintegy 10—65 cm hosszúságú s olykor tetemes vastagságú féreg a sertés vékonybelében él, melynek nyálkahártyájához hatalmas horgaival elszakíthatatlan módon hozzátapad. E féregnek lárvája a cserebogár és más rokonfajú bogarak Cetonia aurata álcáiban él, melyet a sertések a föld túrása közben szívesen felfalnak.

Idevonatkozó irodalmi adatok szerint e féreg Dél-Oroszországban emberekben is előfordul, ami arra utal, hogy egyes vidékeken a cserebogarakat férgek vagy más módon emberek is megeszik. A hazai édesvízi halakban előforduló fajok közül megemlíthetjük a tőpontyokban élősködő Echinorhynchus globulosus, a csapósügérben pedig az E. Végül nálunk sem ritka egyes rágcsálókban hörcsög, mezei pocoktovábbá rovarevőkben sündisznó egy további faj, az E.

Ez az utóbbi az emberben is kifejlődhet, amint erre Calandruccio olasz tanár saját magán végzett kísérlete is utal.

Calandruccio több ilyen álcát megevett s 8 héttel később 33 darab férget hajtott el testéből.

  • Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
  • Koi paraziták kép

További a témáról