Fájhat e a szív férgekkel, A szív fáj a férgektől, Szív férgek, A szívférgesség tünetei

Kategória: Információk Publikálva: Egyre több pácienst érint a szívféreg fertőzöttség. A klímaváltozás magával hozta a vektor lepkeszúnyogok közép-európai, így magyarországi megjelenését is és hazánkban is egyre nagyobb területen fordul elő ez a betegség. Jelentős betegségről beszélünk, mert akár halálos kimenetele is lehet fertőződésnek.

Szívférgesség

A ragadozók szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza. A féreg kifejlett egyedei átlagosan cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő ereiben élősködnek.

A féregfaj természetes gazdája a kutya.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.

A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában 0,3 mm nagyságú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban tüneteket nem okoznak, a kutyában közvetlenül tovább nem fejlődnek, vagyis nem lesz belőlük kifejlett féreg. Amennyiben azonban a fertőzött állaton egy szúnyog vért szív, és közben mikrofiláriákat vesz fel, a szúnyog szervezetében a lárvák fejlődésnek indulnak.

Friss bejegyzések

Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek. Ezt követően, ha a szúnyog ismét vért szív egy újabb gazdán vagy akár ugyanazonezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak a gazda szervezetébe.

A bőr alatti szövetekben, vagy az izomszövetben nap alatt negyedik, majd két-három vagy több hónap után ötödik stádiumú lárvává alakulnak. Ez utóbbiak a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb 3 hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan hónap telik el. A kifejlett férgekvagy fájhat e a szív férgekkel több évig is élhetnek.

A kifejlett férgek elsősorban a tüdő verőereiben élnek. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, és esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben is találkozhatunk velük.

Hogyan ismerhetjük fel a parazitafertőzést?

A fejlődési ciklusban kulcsszerepet játszik a szúnyog. Szúnyog nélkül a mikrofiláriák fejlődése megakad. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát.

A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő.

Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre. A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmaznak.

Fájhat-e a szív a férgek miatt

Egyrészt a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat keresnek a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal. Pozitív vizsgálati eredmény még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szívféreggel fertőzött.

Egy rokon faj, a bőrférgességet okozó Dirofilaria immitis is hasonló módon fejlődik, és a megtévesztésig hasonló küllemű mikrofiláriákat bocsát a véráramba. A szívférgesség kimutatására rutinszerűen alkalmazott másik módszer egy, a kifejlett nőstény szívféregben megtalálható anyag gyorsteszttel történő kimutatása a vérből.

Ez a vizsgálat fájhat e a szív férgekkel állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb parazita típusa is elérhető. A gyorstesztekhez mindössze csepp vérre van szükség a kutyától, az eredmény 10 perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet más gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálatot végeztetni.

Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, egyben sajnos a legköltségesebb vizsgálati eljárás.

Bélférgek, bélférgesség

A szívférgesség tipikusan az a betegség, amit viszonylag egyszerű megelőzni, míg a már megbetegedett állat gyógykezelése igen kis százalékban eredményes. Kölyökkutyák esetében legkésőbb nyolc hetes életkorban meg kell kezdeni a védekezést. Az első kezeléshez képest fél évre, azt követően pedig évente ajánlott szűrővizsgálatot végezni ezeken a kutyákon.

A 7 hónapos kor feletti kutyák esetében amennyiben azoknál korábban nem alkalmaztak szívférgesség megelőzésére alkalmas szereket a védekezés megkezdése előtt szűrővizsgálatot kell végezni, és azt fél év múlva, majd évente egyszer ismételni. Hogyan védekezhetünk a szívférgesség ellen? A rácsepegtető oldatoknak és parazita immunológia csak bizonyos szúnyogfajok ellen van bizonyítottan megbízható hatása, illetve egyes fajok ellen az átlagosnál jóval rövidebb ideig hatnak így például akár 2 hetente szükséges lenne spot-onnal kezelni a kutyánkat.

A megelőzés alapvető szerei mind a lárvaölő tulajdonsággal bíró makrociklikus laktonok csoportjába tartoznak.

Ilyenek a hazánkban rácsepegtető oldat formájában elérhető moxidectin és selamectin, valamint a milbemicin-oxim tartalmú tabletták. Megfelelő alkalmazás esetén ezek a szerek jó hatékonyságúak és biztonságosak. Akár spot-onról rácsepegtető oldatakár tablettáról van szó, az előírás szerint 30 naponta ismételni kell a kezelést. Az American Heartworm Society jelenlegi ajánlása az egész éven át történő folyamatos 30 naponkénti kezelés kutyákra törzskönyvezett lárvaölő szerekkel.

Forrás: www.